Téma bevezetése – valamiről beszélünk, és asszociációt adunk.

Példák:

日本といえば、寿司が有名です。
Nihon to ieba, sushi ga yūmei desu.
„Ha Japánról beszélünk, a szusi híres.”

京都といえば、桜がきれいです。
Kyōto to ieba, sakura ga kirei desu.
„Ha Kiotóról van szó, a cseresznyevirág szép.”

Emberi emlékezet vagy asszociáció felidézése

彼といえば、いつも元気ですね。
Kare to ieba, itsumo genki desu ne.
„Ha róla van szó, mindig energikus, igaz?”

日本といえば、富士山が思い浮かびます。
Nihon to ieba, Fujisan ga omoiukabimasu.
„Ha Japánról van szó, a Fuji-hegy jut az eszembe.”

夏といえば、海や花火ですね。
Natsu to ieba, umi ya hanabi desu ne.
„Ha nyárról beszélünk, a tenger és a tűzijáték jut eszembe.”

猫といえば、かわいいけど気まぐれです。
Neko to ieba, kawaii kedo kimagure desu.
„Ha a macskákról van szó, aranyosak, de szeszélyesek.”

旅行といえば、去年のハワイ旅行が一番楽しかったです。
Ryokō to ieba, kyonen no Hawai ryokō ga ichiban tanoshikatta desu.
„Ha az utazásról beszélünk, tavalyi hawaii utam volt a legélvezetesebb.”

彼といえば、いつも冗談ばかり言っています。
Kare to ieba, itsumo jōdan bakari itteimasu.
„Ha róla van szó, mindig csak vicceket mond.”

ラーメンといえば、札幌の味噌ラーメンが有名です。
Rāmen to ieba, Sapporo no miso rāmen ga yūmei desu.
„Ha a rámenről beszélünk, Sapporo miso-rámenje híres.”

Szerkezet

Főnév + なら
形容詞 (i-melléknév) + なら
形容動詞 (na-melléknév) + なら
動詞 (rendes ige) + なら

Az ige esetén a szótári alak + なら a helyes.
A főnév és a na-melléknév esetén csak なら kell a főnév vagy melléknév után.

1. Feltételes tanács vagy javaslat

日本に行くなら、京都に行ったほうがいいです。
Nihon ni iku nara, Kyōto ni itta hō ga ii desu.
„Ha Japánba mész, jobb, ha Kiotóba mész.”

疲れているなら、休んだほうがいいです。
Tsukarete iru nara, yasunda hō ga ii desu.
„Ha fáradt vagy, jobb, ha pihensz.”

2. „Ha már X-ról van szó” (témára reagálás)

夏なら、海に行きたいです。
Natsu nara, umi ni ikitai desu.
„Ha már a nyárról van szó, a tengerre szeretnék menni.”

ケーキなら、チョコレートが好きです。
Kēki nara, chokorēto ga suki desu.
„Ha a süteményről van szó, a csokit szeretem.”

3. Feltételes helyzet (ha-valószínűség)

雨なら、ピクニックは中止です。
Ame nara, pikunikku wa chūshi desu.
„Ha esik az eső, a piknik elmarad.”

安いなら、買います。
Yasui nara, kaimasu.
„Ha olcsó, megveszem.”

---

Tippek ～なら nem ugyanaz, mint ～たら vagy ～と
～たら: esemény bekövetkezése után (időbeli sorrend).
～と: természetes következmény, általános tény.
～なら: a téma vagy feltétel alapján ad tanácsot, véleményt, javaslatot.

Gyakran használják beszélgetés közben, amikor az előző mondatra reagálnak:
A: 明日、暇ですか？ (Holnap szabad vagy?)
B: 暇なら、一緒に映画を見ませんか。
„Ha szabad vagy, nézzünk együtt filmet.”

明日雨が降るなら、ピクニックは中止です。
Ashita ame ga furu nara, pikunikku wa chūshi desu.
„Ha holnap esik az eső, a piknik elmarad.”

旅行に行くなら、北海道がおすすめです。
Ryokō ni iku nara, Hokkaidō ga osusume desu.
„Ha utazni mész, Hokkaidót ajánlom.”

疲れているなら、少し休んだほうがいいです。
Tsukarete iru nara, sukoshi yasunda hō ga ii desu.
„Ha fáradt vagy, jobb, ha egy kicsit pihensz.”

日本料理なら、寿司が一番好きです。
Nihon ryōri nara, sushi ga ichiban suki desu.
„Ha japán ételekről van szó, a szusit szeretem a legjobban.”

学生なら、図書館をよく使います。
Gakusei nara, toshokan o yoku tsukaimasu.
„Ha diák vagy, gyakran használod a könyvtárat.”

映画を見るなら、ホラーよりコメディがいいです。
Eiga o miru nara, horā yori komedi ga ii desu.
„Ha filmet nézel, inkább a vígjáték jobb, mint a horror.”

Szerkezet

Ige + とおり（に）
Vる / Vた + とおり（に）
Jelentés: „ahogy csináltam / ahogy történt …”
Főnév + とおり（に）
N + とおり（に）
Jelentés: „ugyanúgy, mint [N]”, „N szerint”
A に hozzáadásával hangsúlyozzuk, hogy a cselekvés vagy esemény pontosan követi a mintát vagy irányt.
Gyakran fordítják: „pontosan úgy, ahogy …” vagy „ahogyan …-t mondták / leírták”.

1. Ige + とおり（に）

説明書に書いてあるとおりに、組み立てました。
Setsumeisho ni kaite aru tōri ni, kumitatemashita.
„Pontosan úgy raktam össze, ahogy a használati útmutatóban le van írva.”

先生が言ったとおりに、ノートをまとめました。
Sensei ga itta tōri ni, nōto o matomemashita.
„ahogy a tanár mondta, úgy rendszereztem a jegyzeteimet.”

地図のとおりに行けば、駅に着きます。
Chizu no tōri ni ikeba, eki ni tsukimasu.
„Ha követed a térkép útmutatását, eljutsz az állomásra.”

2. Főnév + とおり（に）

予定どおりに、会議は午後2時に始まりました。
Yotei dōri ni, kaigi wa gogo 2-ji ni hajimarimashita.
„Az ütemterv szerint a megbeszélés 2 órakor kezdődött.”

計画どおりに、旅行を進めます。
Keikaku dōri ni, ryokō o susumemasu.
„A terv szerint haladunk az utazással.”

約束どおりに、彼は時間通りに来ました。
Yakusoku dōri ni, kare wa jikan dōri ni kimashita.
„ahogy megígérte, pontosan időben jött.”

---

Tippek とおり = „ahogy”, főként leírt vagy hallott információ követésé
とおりに = a cselekvést hangsúlyozza, hogy pontosan úgy történik, ahogy a minta / szabály / utasítás mondja.
Használható írásban és beszédben is, hivatalosabb stílusban gyakori.
Néha Vた + とおりに = „ahogy megtörtént / ahogy csináltam”
Vる + とおりに = „ahogy csinálni fogom / csináljuk”

先生の説明どおりに、問題を解きました。
Sensei no setsumei dōri ni, mondai o tokimashita.
„ahogy a tanár magyarázta, megoldottam a feladatokat.”

地図のとおりに歩けば、駅に着きます。
Chizu no tōri ni arukeba, eki ni tsukimasu.
„Ha úgy sétálsz, ahogy a térkép mutatja, eljutsz az állomásra.”

レシピどおりに作ったら、美味しくできました。
Reshipi dōri ni tsukuttara, oishiku dekimashita.
„Pontosan a recept szerint készítettem, és finom lett.”

彼が言ったとおりにやってみてください。
Kare ga itta tōri ni yatte mite kudasai.
„Próbáld meg pont úgy csinálni, ahogy ő mondta.”

予定どおりに、会議は午後3時に始まりました。
Yotei dōri ni, kaigi wa gogo 3-ji ni hajimarimashita.
„Az ütemterv szerint a megbeszélés 3 órakor kezdődött.”

約束どおりに、彼は時間通りに来ました。
Yakusoku dōri ni, kare wa jikan dōri ni kimashita.
„ahogy megígérte, pontosan időben jött.”

計画どおりに、旅行を進めます。
Keikaku dōri ni, ryokō o susumemasu.
„A terv szerint haladunk az utazással.”

書類どおりに書いてください。
Shorui dōri ni kaite kudasai.
„Kérlek, pontosan úgy töltsd ki a dokumentumot, ahogy a formanyomtatvány mutatja.”

Szerkezet

Főnév + らしい
い形容詞 + らしい
な形容詞 + らしい
Gyakran használják hír, pletyka, hallomás kifejezésére.

A jellemző értelemben a „tipikus” vagy „hagyományos” jelentésben állhat főnévhez vagy melléknévhez.
（〜は）名詞（N）＋らしい

1. Hallomás, pletyka, bizonytalanság

明日は雨らしい。
Ashita wa ame rashii.
„Úgy tűnik, holnap esni fog.” / „Állítólag holnap eső lesz.”

彼は医者らしい。
Kare wa isha rashii.
„Úgy hallottam, ő orvos.” / „Állítólag orvos.”

この映画は面白いらしい。
Kono eiga wa omoshiroi rashii.
„Állítólag ez a film érdekes.”

2. Tipikus, jellemző

子供らしい遊び。
Kodomo rashii asobi.
„Gyerekes játék” / „Tipikus gyerekekhez illő játék.”

日本らしい景色。
Nihon rashii keshiki.
„Japánra jellemző táj.”

大人らしく振る舞う。
Otona rashiku furumau.
„Felnőtthöz méltóan viselkedni.”

Itt látható, hogy az -らしい a melléknévhez „-らしく” formában kapcsolódik, amikor határozóként használjuk.

---

Tippek Bizonytalan információra:
Általában külső forrásra, hallott hírekre vagy érzékelésre utal.
Például: 「彼は忙しいらしい」 = „Úgy hallottam, hogy elfoglalt.”
Jellemző / tipikus értelemben:
Gyakran főnévhez vagy melléknévhez kapcsolódik, és valami típust vagy mintát jelöl.
Például: 「子供らしい」 = „gyerekes”, „gyerekhez illő”.

～らしい Állítólag, tipikus Hallott információ, pletyka; jellemző tulajdonság
〜そうだ／〜そうです（様態） – „Úgy néz ki, mintha…”
～ようだ / ～みたい Úgy tűnik, mintha … Megfigyelésből következtetés, tapasztalati

明日は雪が降るらしい。
Ashita wa yuki ga furu rashii.
„Úgy tűnik, holnap havazni fog.” / „Állítólag holnap havazás lesz.”

田中さんは来週結婚するらしい。
Tanaka-san wa raishū kekkon suru rashii.
„Úgy hallottam, Tanaka jövő héten házasodik.”

この店のラーメンは美味しいらしい。
Kono mise no rāmen wa oishii rashii.
„Állítólag ennek az étteremnek a rámenje finom.”

彼は日本語が上手らしい。
Kare wa Nihongo ga jōzu rashii.
„Úgy hallottam, jól beszél japánul.”

子供らしい行動。
Kodomo rashii kōdō.
„Gyerekes viselkedés / Tipikus gyerekhez illő viselkedés.”

日本らしい風景。
Nihon rashii fūkei.
„Japánra jellemző táj.”

大人らしく話す。
Otona rashiku hanasu.
„Felnőtthöz méltóan beszélni.”

学生らしい生活を送る。
Gakusei rashii seikatsu o okuru.
„Diákhoz illő életet élni.”

Szerkezet

V辞書形　＋　ために
N　＋　の　＋　ために
„azért, hogy … / valaminek az érdekében”

1. CÉL („azért, hogy ...”)

日本語を勉強するために、日本へ行きました。
Nihongo o benkyō suru tame ni, Nihon e ikimashita.
→ „Azért mentem Japánba, hogy japánt tanuljak.”

健康のために、毎日運動しています。
Kenkō no tame ni, mainichi undō shiteimasu.
→ „Az egészségem érdekében minden nap tornázom.”

合格するために、一生懸命勉強します。
Gōkaku suru tame ni, isshōkenmei benkyō shimasu.
→ „Azért tanulok keményen, hogy átmenjek a vizsgán.”

2. OK / MIATT („valami miatt / következtében”)

V普通形（múlt vagy jelen）＋　ため（に）
N　＋　の　＋　ため（に）
miatt / ... következtében”
大雨のために、試合は中止になりました。
Ōame no tame ni, shiai wa chūshi ni narimashita.
→ „Az eső miatt elmaradt a meccs.”

病気のために、学校を休みました。
Byōki no tame ni, gakkō o yasumimashita.
→ „Betegség miatt hiányoztam az iskolából.”

地震のために、電車が止まりました。
Jishin no tame ni, densha ga tomarimashita.
→ „A földrengés miatt megálltak a vonatok.”

～ための + N

Ha a ために után egy főnevet szeretnél közvetlenül kapcsolni, a に helyett の kerül.
Ez olyasmit jelent, mint:
„... céljára való [főnév] / ... érdekében készült [valami]”

勉強するための本です。
Benkyō suru tame no hon desu.
→ „Ez egy tanulásra való könyv.” / „Ez a tanulás céljára való könyv.”

健康のための運動をしています。
Kenkō no tame no undō o shiteimasu.
→ „Olyan testmozgást végzek, ami az egészségemért van.”

旅行のためのバッグを買いました。
Ryokō no tame no baggu o kaimashita.
→ „Utazáshoz való táskát vettem.”

---

Egyebek

～ために = konkrét cél („azért tettem valamit, hogy…”)
～ように = cél valamilyen állapot / képesség elérésére („hogy tudjak, képes legyek…”)

～から／～ので → közvetlen, személyes ok („mert…”)
～ために → formálisabb, és inkább „valaminek a következtében” hangulatú

～によって („által / miatt / révén”)
～によって Néha, amikor a ～ために „okot” fejez ki, ～によって is használható — de ez még formálisabb, és gyakran passzív mondatokban jelenik meg.

～おかげで / ～せいで
～おかげで „hála valaminek” pozitív ok
～せいで „valaminek a hibájából” negatív ok

～ために cél / ok semleges, formális 日本語を勉強するために日本へ行きました。
～ように cél (állapot / képesség) lágyabb, reménykifejező 日本語が話せるように練習します。
～から／～ので ok hétköznapi, közvetlen 雨が降ったから帰ります。
～によって ok / által nagyon formális, passzív mondatokban 地震によって建物が壊れた。
～おかげで pozitív ok hálás hangulat 両親のおかげで大学に行けた。
～せいで negatív ok hibáztatás, panasz 風のせいで寒くなった。

Szerkezet

N（名詞）＋がきっかけで
N（名詞）＋をきっかけに（して）
N（名詞）＋をきっかけとして
がきっかけで → hétköznapi, természetes beszéd
をきっかけに（して） → semleges / írottabb
をきっかけとして → formálisabb, írott stílusban

1. Hétköznapi, személyes példák

留学がきっかけで、日本に興味を持つようになりました。
Ryūgaku ga kikkake de, Nihon ni kyōmi o motsu yō ni narimashita.
→ „A külföldi tanulmány volt az, ami miatt érdeklődni kezdtem Japán iránt.”

アニメがきっかけで、日本語を勉強し始めました。
Anime ga kikkake de, Nihongo o benkyō shihajimemashita.
→ „Az anime hatására kezdtem el japánul tanulni.”

友達の紹介がきっかけで、彼と知り合いました。
Tomodachi no shōkai ga kikkake de, kare to shiriaimashita.
→ „A barátom bemutatása révén ismerkedtem meg vele.”

2. Formálisabb példák

事故をきっかけに、安全について考えるようになった。
Jiko o kikkake ni, anzen ni tsuite kangaeru yō ni natta.
→ „A baleset hatására elkezdtem gondolkodni a biztonságról.”

このプロジェクトをきっかけとして、新しい技術が開発された。
Kono purojekuto o kikkake to shite, atarashii gijutsu ga kaihatsu sareta.
→ „Ez a projekt adta a lökést egy új technológia kifejlesztéséhez.”

---

Egyebek

Ha valami „jó dolog elindult” → → がきっかけで / をきっかけに
Ha „valami miatt baj történt” → → せいで / ために

～がきっかけで valami „indította el” a változást semleges, gyakran pozitív
～のために „miatt”, „következtében” lehet negatív is, általános ok
～おかげで „hála valaminek” pozitív eredmény
～せいで „valaminek a hibájából” negatív eredmény

Szerkezet

Vる　＋　ようになる Vない　＋　ようになる

1. Új szokás, új viselkedés kialakulása

„Elkezdett (rendszeresen) csinálni valamit.”

毎日運動するようになりました。
Mainichi undō suru yō ni narimashita.
→ „Elkezdtem minden nap edzeni.” / „Most már minden nap tornázom.”

野菜を食べるようになった。
Yasai o taberu yō ni natta.
→ „Elkezdtem zöldséget enni.”

Jelzi, hogy régen nem, de most igen.

2. Képesség / lehetőség kialakulása

Képesség / lehetőség kialakulása

„Képessé vált rá”, „most már tud ...ni”.

日本語が話せるようになりました。
Nihongo ga hanaseru yō ni narimashita.
→ „Most már tudok japánul beszélni.”

早く起きられるようになりました。
Hayaku okirareru yō ni narimashita.
→ „Most már képes vagyok korán kelni.”

Ez gyakran tanulás / gyakorlás eredményét fejezi ki.

3. Valaminek a megváltozása (állapotváltozás)

„Úgy alakult, hogy… / már nem … / megváltozott a helyzet.”

人がたくさん来るようになりました。
Hito ga takusan kuru yō ni narimashita.
→ „Mostanában sok ember kezdett jönni.”

寒くなると、雪が降るようになります。
Samuku naru to, yuki ga furu yō ni narimasu.
→ „Amikor hideg lesz, elkezd esni a hó.”

4. Tagadás: ～なくなる

„Már nem ...”, „abbahagyta, hogy...”, „nem szokott többé ...ni”.

Példák:

甘いものを食べなくなりました。
→ „Már nem eszem édességet.”

テレビを見なくなった。
→ „Már nem nézek tévét.”

怒らなくなった。
→ „Már nem szokott mérges lenni.”

---

Egyebek

～になる állapotváltozás főnevekkel / melléknevekkel 暖かくなりました。 Melegebb lett.
～ようになる viselkedés / képesség változása 早く起きるようになりました。 Elkezdtem korán kelni.

～になる = „válik valamivé”
～ようになる = „úgy változott, hogy most már (tesz / tud valamit)”

Vるようになる elkezd (új szokás) 日本語を勉強するようになった。 Elkezdett japánul tanulni.
Vられるようになる képessé válik 泳げるようになった。 Megtanult úszni.
Vないようになる többé nem csinál 甘い物を食べないようになった。 Már nem eszik édességet.
Vなくなる megszűnik, eltűnik (általánosabb) 声が聞こえなくなった。 Már nem hallani a hangot.

Szerkezet

Vる ようにする　　　→ Igyekszik csinálni valamit
Vない ようにする　　→ Igyekszik nem csinálni valamit

1. Pozitív forma (Vるようにする)

毎日運動するようにしています。
Mainichi undō suru yō ni shiteimasu.
→ „Igyekszem minden nap tornázni.”

野菜を食べるようにします。
Yasai o taberu yō ni shimasu.
→ „Próbálok zöldséget enni.”

忘れないようにしてください。
Wasurenai yō ni shite kudasai.
→ „Kérem, ügyeljen rá, hogy ne felejtse el.”

2. Negatív forma (Vないようにする)

夜更かししないようにしています。
Yofukashi shinai yō ni shiteimasu.
→ „Igyekszem nem későn lefeküdni.”

甘い物を食べないようにしている。
Amai mono o tabenai yō ni shiteiru.
→ „Próbálom kerülni az édességet.”

---

Egyebek

～ようになる → „Megváltozott (magától / eredményképp)”
～ようにする → „Megpróbálom úgy alakítani (tudatosan)”

Vるようにする Igyekszik csinálni „Igyekszem...”
Vないようにする Igyekszik nem csinálni „Ügyelek rá, hogy ne...”
Vるようになった Elkezdett csinálni „Most már ...”
Vないようになった Abbahagyta „Már nem ...”

気をつけるようにする。
„Igyekszem odafigyelni.”

時間を守るようにしてください。
„Kérem, ügyeljen arra, hogy tartsa be az időt.”

もっと笑うようにしよう！
„Próbáljunk többet nevetni!”

Szerkezet

N（の話）によると、～
Nによると、～

N = információforrás (ember, újság, hír, időjárás-jelentés stb.)

A mondat végén gyakran ～そうです / ～らしいです szerepel, mert nem saját tapasztalat, hanem hallomás.

Példák

天気予報によると、明日は雨が降るそうです。
Tenki yohō ni yoru to, ashita wa ame ga furu sō desu.
→ „Az időjárás-jelentés szerint holnap esni fog.”

ニュースによると、東京で地震があったそうです。
Nyūsu ni yoru to, Tōkyō de jishin ga atta sō desu.
→ „A hírek szerint földrengés volt Tokióban.”

先生の話によると、この文法はJLPT N4のレベルです。
Sensei no hanashi ni yoru to, kono bunpō wa JLPT N4 no reberu desu.
→ „A tanár elmondása szerint ez a nyelvtan N4-es szintű.”

彼によると、明日は休みだそうです。
Kare ni yoru to, ashita wa yasumi da sō desu.
→ „Ő azt mondta, hogy holnap szünet lesz.”

---

Egyebek

A ～によると mindig hallomásos információhoz kapcsolódik.
➤ Ezért a mondat második fele nem lehet személyes tapasztalat vagy tényállítás, pl.:

❌ ✗ 天気予報によると、明日は雨が降ります。
(Ez túl határozott, mert „によると” = hallomás, tehát nem mondhatod tényként.)

✅ ✔ 天気予報によると、明日は雨が降るそうです。
(→ „Az időjárás-jelentés szerint esni fog.”)

～によると ...szerint (hallomás, forrás) 天気予報によると、～そうです。
～によれば ...szerint (ugyanaz, de formálisabb) ニュースによれば、～らしいです。
～にとって ...szemszögéből 私にとって日本語は難しいです。 („Nekem a japán nehéz.”)
～によって ...által / miatt / szerint (más funkciók) 地震によって家が壊れた。 („A földrengés miatt ház összedőlt.”)